A legszebb lovak

Az időszámítást megelőző időkből származik, Hollandiából. Megjelenésében gyönyörű, ámde tesetesebb, mint a többi melegvérű, ami azért van, mert hidegvérű lótól származik. Fogatlónak és hátaslónak is szívesen használják. Fogatban elsősorban azért, mert nagyon jól mutat, ugyanakkor cirkuszokban is sokszor találkozhatunk vele. A tenyésztési cél, egy harciló kitenyésztése volt. A Fríz ló nagy hatással volt a Dales és a Fell póni kialakulásában. A legnagyobb hatással a Fríz ló kialakulására három fajta volt. A legnagyob hatással az Erdei ló volt, mely tulajdonéppen az alapállomány lehetett. Ez kereszteződött a Spanyol lóval, melytől testalkata változott meg főleg. Ugyanakkor némi Berber vonal is került a keresztezésbe. A XX. század elejére a fajta majdnem kihalt. Az első méneskönyvet feltehetőleg 1879-ben hozták létre.

A feje kedves benyomást kelt, fülei kicsik. A nyak hosszú, szépen ívelt,

a sörény és farok a legtöbb esetben hosszú és göndör. Lapockája erős, meredek,

a mar nem kifejezett.

A farok mélyen tűzött. Lábvégeken bokaszőr található. Patája kemény.

Marmagassága 155-160 cm, színe a fekete.

A Fríz ló fajtastandardja

Napjainkban Magyarországon is egyre több istállóban találkozhatunk fríz

lovakkal. A fajta elegáns, nemes megjelenése és páratlan habitusa egyr

e több embert rabul ejt. Jelen írásunkban a fríz ló fajtajegyeiről és a

típushibákról írunk.

Fajtatörténet

A fajta kialakulása a római korra vezethető vissza. Ekkor jelent meg a

római birodalom területén egy német törzs, akik magukat frízeknek

nevezték. Az általuk tenyészett fajta kisebb zömökebb volt a mai típusnál,

de az alapvető fajtajegyeket már magán hordozta. Az ekkor mintegy 150cm

marmagas lovat erős testfelépítés, burkolt izomzat és ívelt formák jellemezték. 

Az évszázadok alatt sok változáson esett át a típus. Sokat alakítottak a

felépítésen a spanyol, andalúz és az arab lovakkal végzett keresztezések.

A napjainkban ismert fríz-típus a XVII. század végére alakult ki teljesen.

Fajtaleírás

A fajtát a kifejezett erős testalkat

miatt gyakran a hidegvérűek közé sorolják, de valójában melegvérű típusról

van szó. A standard típust magasan illesztett, elegánsan ívelt nyak, erős

mellkas, viszonylag rövid hát és kerek, izmos far jellemzi. A lábak kissé rövidek,

erős csontozatúak, kis, kerek patákban végződnek. A rövid hátsó lábak miatt

fellépése büszke, erőt és lendületet sugároz. Előnyben részesítik a kicsi, egyenes,

vékony fejet és a kis füleket.

A fríz lovak egyik legbüszkébb éke a hosszan leomló, sűrű, hullámos sörényük.

Ehhez párosul a dús farok, illetve a kifejezett bokaszőrzet. Színük minden

esetben fekete, illetve ennek árnyalatai. A tartási körülmények befolyásolhatják

a színtónust (nyárifekete), de az alapszín mindig egyszínű fekete. Korábban a vonalkeresztezésekből megjelentek sötétpej egyedek is, ám ezeket kizárták a

tenyésztésből.  Kizárandóak továbbá azon egyedek is, melyeknél fehér jegyek

találhatóak a testen mint pl.: a kesely lábak illetve jegyes fej (hóka, piszra, stb.).

Az egyetlen megengedett jegy a homlokon lévő max. 3 cm kiterjedésű fehér

csillag.

Napjainkban, mint minden fajtánál ennél is kissé változott a standard típus.

A korábbi kisebb, zömökebb, robusztusabb úgynevezett „barokk” vonal mellett

mindinkább előtérbe kerül egy újabb, kecsesebb, finomabb vonalú „sport” típus.

Az új vonalra jellemző a vékonyabb, finomabb faj, a hosszabb törzs, a kecsesebb,

izmolt test és a hosszabb, vékonyabb lábak mely a mellső végtagoknál még

kifejezettebb.

Típushibák

A leggyakrabban előforduló hiba a szín tekintetében szokott előfordulni.

Mint azt már korábban említettük a fríz ló fekete és jegytelen. Sem a kesely

lábak, sem pedig a jegyes fej nem megengedett. A legkisebb fehér folt- kivéve

a fejen lévő apró csillag - fajtakizáró ok!

Gyakran találkozhatunk lábállásbeli hibákkal, illetve nemkívánatos

nyakillesztéssel

is. A túl erős, burkolt izületek illetve az alacsonyan illesztett nyak

nemkívánatos

fajtajegyek. A csapott far korábban negatív megítélés alá esett, ám napjainkban

az új típus megjelenésével mindinkább előtérbe kerül

Mindig pozitív elbírálás alá esik a dús, ápolt, tömött sörény illetve farok, bár e

tekintetben nincs standard előírás. Mivel a leomló sörény a fríz lovak éke,

így érthető hogy szívesen látják a bírák a kifejezettebb szőrzetű egyedeket.

A fríz lovak helyzete Magyarországon

Napjainkban Magyarországon kb.150-200 egyed található. Számuk

folyamatosan

bővül. Az impozáns látvány és a kifogástalan habitus együtt járulnak hozzá

a fajta szélesebb körben való elterjedéséhez.
2007-ben újraszerveződött a Magyarországi Fríz Lótenyésztők Egyesülete.

Az Egyesület eredetileg 2002. október 31-én alakult és célja a magyarországi

fríz lovak tenyészértékének megőrzése és növelése illetve a

tenyésztés-koordinálás volt. Az új Magyar Egyesület a Holland Királyi Egyesület

helyi kirendeltségeként működik. A Holland Központ Egyesületünket bízta

meg az itthoni állománnyal kapcsolatos adminisztratív dolgokkal, ezáltal

nagyban leegyszerűsítve a távolságból adódó nehézségeket. A 2007.

szeptember

10-én megrendezett szemle mérföldkőnek bizonyult az itthoni frízes életben.

A holland delegáció elismeréssel nyugtázta a hatalmas érdeklődést és a

kiugróan magas állatlétszámot, és bár a szemlén meglehetősen szigorúan

bíráltak, biztosították az Egyesületet a teljes körű segítségnyújtásról.

Mivel a Holland egyesület koordinálja a tenyésztést az egész világon,

minden egyes tulajdonosnak illetve tenyésztőnek egyesületi tagnak

kell lennie, hisz a folyamatos minőségkontrollnak ez alapfeltétele. A zárt

tenyésztést mi sem példázza jobban, hogy az egész világon megközelítőleg

száz holland fríz tenyészmén van. Ezek az állatok egy nagyon szigorú több

hónapos vizsgán esnek át melyben a küllem, a mozgás, a teljesítmény és

egyben a habitus is bírálatra kerül.

Ezzel biztosítják, hogy csak a legjobbak-legjobbjai

kaphatják meg a tenyészengedélyt. A Magyar

Egyesület célul tűzte ki, hogy az itthoni

tenyészállomány számára a tenyésszezonban biztosítani fogja a kellő

mennyiségű és minőségű szaporító anyagot

, hisz e nélkül lehetetlen a színvonalas tenyésztés

kivitelezése. Sajnos ma hazánkban nincs engedélyes

tenyészmén, így ez csak import szaporítóanyaggal

valósítható meg. Terveink között szerepel a magyar frízállomány összegyűjtése

és regisztrációja is