A legszebb lovak

Shetlandi póni
Származási hely	Shetland-szigetek
Vérmérséklet	Hidegvérű
Szín	Minden színben megengedett. A leggyakoribb ősi szín a fekete, lehetőleg jegytelen formában, de sok a szürke, a pej, a sötétpej
Testfelépítés	Jól záródó testfelépítés
Marmagasság	„A” csoport 87–107 cm „B” csoport 86 cm alatt
Eredete	Normannok előtti idők
Élettere	Hegyvidék
Hasznosítása	Régen bánya lovak, manapság hobbiló

Shetland póni

A Shetland-szigetekről származik. Úgy gondolják, hogy a szigetekre emberek vitték be. Mivel a sziget el volt határolva, így kialakult egy önálló fajta. Az 1800-as évekig vadlovaknak számítottak. Az első Shetland Pony Stud Book Society 1831-ben alakult meg. Két típusa van. Az egyik a hidegvérű lovakhoz áll közelebb, mély és széles törzsű. A másik könnyebb típusú. Fejük arányos, homloka széles, fülei aprók, nyaka középhosszú, háta rövid, fara jól izmolt. Lábai rövidek és erősek. Sörénye és farka dús.

A könnyebb típusú 86 cm alatti méretű, míg a nehezebb típusú 87-107 cm magas. Minden színben megtalálható, de a leggyakoribb színe a fekete.

Jellemzői 

Összbenyomás alapján a shetland póninak két típusát különítjük el. Az eredeti típus a Marquis of Londondery által 1870-1873 között alapított ménesből származó pónik képezik számos fajtatiszta tenyészet alapját a világon. Ez a shetland póni változat jellegét figyelembe véve a hidegvérű lóhoz áll közel. Testfelépítésében kifejezetten digesztívusz anyagcsere típusú. A shetlandi póni típusát először a természeti körülmények formálták. A szigeteken a Golf-áram teremtette óceáni klíma van, viszont a talaj köves és a növényzet nagyon szegényes.

Mély és széles törzs, igen öblös mellkasméret, nagyon terjedelmes far, jól záródó testfelépítés jellemző rá.

A másik típus minden jellegében könnyebb, kisebb szárkörméretet mutató, úgynevezett sport típusú shetland póni.

A shetland póninak kicsi, jól formázott, arányos feje van, amelyik a születést követően kifejezetten csukafejet mutat. Idős állaton sem lehet burkolt. Homloka széles, a fején apró füleket hord. Szemei nagyok, barátságosak, okosságot és élénk temperamentumot árulnak el.

Nyaka középhosszú, középmagasan, vagy alacsonyan illesztett. Marja a rárakodó izom- és kötőszövettől alacsonynak látszik. Háta, ágyéka rövid, ennek megfelelően nagyon erős. Fara jól izmolt, nagy terjedelmű, teljesítmény centrikusságát mutatja a fajtának.

A pónik alapját a lábak képezik. A szabályos állású mellső lábak, az izmos felkar széles lábtő, száraz rövid szár a shetland póninál is természetesen megkívánható küllemi tulajdonságok. A hátsó lábakra a szabályosságon túl jellemző az izmos konc, a széles jól képzett csánk, száraz, tiszta hátulsó szár.

A shetland póni ismertető jegyei, közé tartózik a rendkívül dús sörény-, üstök- és farokszőrzet. A fedőszőrök nyáron aprók és simák, télen sűrűn tömöttek és igencsak hosszúak. (Shetland néven Amerikában is tenyésztenek egy pónifajtát, amelyre a küllemi leírások érvénytelenek).

Shetlandi póni

világszerte a gyerekek pici pónija

A shetlandi póni minden bizonnyal a legrégebbi lófajta Nagy-Britanniában. Nevét az észak-skóciai Shetland-szigetekről kapta, és ősei minden valószínűség szerint a helyi kancák, valamint a bronzkorban a térségbe került pónik, melyek a mai dole fajta elődeinként ismertek. Skócia északi partjainak kopár vidéke és zord éghajlata ellenállóvá és szívóssá tette a shetlandit, mely nagy szőrrel, hosszú sörénnyel és üstökkel védte meg magát a pusztító elemektől. A fajtát munkavégzés céljából háziasították: a fűtéshez szükséges tőzeget, valamint a földek fertőtlenítéséhez használt tengeri növényeket szállította a helyi gazdaságokba. A shetlandi az 1800-as évektől terjedt el országosan: ekkor kezdték bánylóként hasznosítani, amire kis mérete és nagy ereje miatt volt alkalmas. Számos egyed a bányákban született és pusztult el, anélkül, hogy valaha is napfényt láthatott volna. Az utolsó bányalovak az 1950-es években hagyták el a föld mélyét. A fajta az 1880-as években az USA-ban is elterjedt. Az Amerikai Shetlandi Póni Klubot 1888-ban alapították, és ugyanebben az évben alakult meg a skóciai Shetlandi-tenyésztő Egyesület is. Az USA shetlanditenyésztésének első időszaka két meghatározó mén, Prince of Wales és King Larigo nevéhez kötődik. A fajtát az Egyesült Államokban "modernizálták". Más fajtákkal, főleg hackney pónikkal keresztezték, amit tilt a fajta tenyésztési szabályzata. Ma a klasszikus amerikai shetlandit és a modern amerikai shetlandit külön méneskönyvben tartják számon. Európában a klasszikus shetlandi terjedt el. Emberbarát karaktere és nyugodt természete miatt kisgyermekek lovagoltatására kitűnően alkalmas, de nagy ereje miatt pónifogatban is jól dolgozik. Ma a legnagyobb számban az USA-ban és Németországban tenyésztik.

... a legerősebb lófajta a világon ...

A shetlandi méretéhez viszonyítva valószínűleg a legerősebb lófajta a világon. Az Egyesült Államokban a mai napig rendeznek versenyeket, ahol a shetlandik nagy súlyokat húzva mérik össze gyorsaságukat. A shetlandit sokan shettinek hívják. A lovasboltokban a különböző lószerszámméreteknél a póniméretet is egyre több helyen shettinek nevezik.

Tulajdonságai

Vérmérséklet: melegvérű

Marmagasság bottal: 87-112 cm (póni)

Szín: minden szín, főként fekete és sötétpej, színe évszakoktól függően változhat

Felépítés: kis fej, kicsi fülek, rövid hát, rövid lábak, dús, hosszú sörény és farok, hosszú szőrzet

Jellemzők: mostoha körülmények között is elél, hosszú életű és szívós, tanulékony, barátságos

Hasznosítás: hátaslóként és fogatban

Származási hely: Nagy-Britannia, Shetland-szigetek

Eredet: történelem előtt

Élettere: óceáni éghajlat, zord-kopár helyek

A HuPont.hu weblap készítés gyerekjáték! Itt weblapok előképzettség nélkül is készíthetőek: Weblap készítés

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat